Magyar English Deutsch
Aktív pihenés és lovaglás harmonikus találkozása

Vendégház >>>

Díjugratás

FacebookTwitter
Nyomtatás
Lovasklubunk igény esetén lehetőséget biztosít a díjugratás alapjainak elsajátítására és gyakorlására szabadtéri és fedeles díjugrató pályánkon.

A lovassportok kialakulása a háborús hadviselésre vezethető vissza, amikor nagyon fontos volt a lovak és katonák kiképzése. A lovassport fogalom alá hivatalosan azok a szakágak tartoznak, amelyeket a Nemzetközi Lovasszövetség irányít. Magyarország a szervezethez 1924-ben csatlakozott. A lovassport szakágai a következők: díjlovaglás, díjugratás, military (lovastusa), fogathajtás, lovastorna, távlovaglás, western versenyágak, tájékozódási tereplovaglás, lovasíjászat, lovaspóló, öttusa.

DíjugratásA díjugrató versenyek a ló ugrókészségét, képességét és ügyességét, a versenyző lovas tudását teszik próbára különböző feltételek mellett. A versenyzők a hibákért hibapontokat kapnak. Az a versenyző nyer, aki a legkevesebb hibapontot kapja, és a legrövidebb idő alatt teljesíti a feladatokat. A legrangosabb díjugrató verseny az Olimpiai játékok díjugratása.

Az első díjugrató versenyeket Londonban, Dublinban, Bécsben és Párizsban tartották a 19. században. Eleinte csak a lovak stílusosságát vették figyelembe a bírálatkor, később már az ugróképesség is fontos szempontnak minősült. 1912-ben vették fel a díjugratást az olimpiai sportszámok közé, de kezdetben még nem volt egységes keretek között szabályozva. A díjugratás volt az első lovas sportág, amely profi sportágnak minősült. A világkupa 1979-es bevezetése nagy lökést adott a díjugratás ismertté és népszerűvé válásának, szezonalitásának pedig véget vetett a versenyek sportcsarnokokba való bekerülése.

A díjugratás egy rögzítetlen akadályokból álló, meghatározott területen lévő pálya lelovaglása. A versenyeken a magasabb szintet a magasabb akadályok, a kiképzés milyensége, a ló és lovas kapcsolata jelenti. Fontos, hogy a lovas a lehető legjobb vonalon tudja végigvezetni a lovat, és a ló minél jobban tudja megugrani az akadályokat. A versenyen az a cél, hogy az akadályok sértetlenek maradjanak. Kezdő díjugratók viszonylag egyenes pályán, jó ütemben tudnak haladni, míg magasabb szinteken a ló képzettségét, ugrásait is figyelemmel kísérik - miközben az akadályok egyre bonyolultabbak. Az akadály leverése, az ellenszegülés, a pályavesztés, a lóról leesés és az alapidő túllépése pontlevonást von maga után.

Hírlevél

Facebook