Hédervár a Szigetközben Mosonmagyaróvár és Győr között félúton fekszik. A térség már a bronzkorban is lakott volt, a Mosoni-Duna mentén őrtornyok biztosították az Imperium Romanum védelmét. II. Géza fejedelme idejére teszik, amikor Héder lovag a Szigetköz-Csallóköz akkor még egybefüggő területét kapta adományul, őt valószínűsítik a Héderváry család megalapítójának. A család hírhedt, híres leszármazottja Héderváry Kont István, aki a legendákban szabadságharcos és hősként szerepel, továbbá részt vett a Luxemburgi Zsigmond királyunk elleni összeesküvésben. Kis Károlyt támogatta, ezért harmincegy társával együtt kivégezték 1393-ban. Emlékét őrzi a Kont-fa. A család másik tagja, Héderváry János győri püspök építtette a győri székesegyház melletti Héderváry-kápolnát.

A település nevezetességei:

Khuen-Héderváry-kastély

A grófi család lakóhelye volt évszázadokig. A XV. századi várat, amely még bástyákkal és várárokkal szegélyezett volt, 1710-től kastéllyá építették át. Különböző korok stílusjegyei láthatók az 1987-es felújítás óta. (Részei: Sala Terrana, kastélykápolna, lovagterem, könyvtárterem.) A kastély körül 8 hektáros parkban kb. 60 különleges fafajta is található. Érdekesség, hogy a Szigetköz közepén, Mosonmagyaróvár és Győr között majdnem félúton található településen lévő kastélynak három tornya van. A hagyomány szerint az épület három vármegye, Győr, Pozsony és Moson találkozási pontján állt, ezért minden tornya más-más megye területére került.

Boldogasszony-kápolna

A kápolna a XV. század elején épült és a Héderváry család temetkezési helyéül szolgált. Hédervári Katalin a XV. században átépíttette és Mária kegyhelyet hozott létre. A templom falába díszes sírkövek vannak vésve, a belső tere pedig neogótikus formát mutat. Különböző urnák is megtalálhatók bennük a család nőtagjainak szívével. A loretói kápolnát a XVII. században építették hozzá, legutóbb 1994-ben végeztek rajta restaurálást.

Gróf Khuen-Héderváry síremlék

Az utolsó Héderváry dinasztia nyughelye, itt található Gróf Khuen-Héderváry Károly sírja, aki Horvátország és Szlovénia bánja, a Magyar Nemzeti Munkapárt alapítója volt. Fiát, Károlyt helyezték még itt végső nyughelyére.

Árpád fa (Árpád-tölgy)

Az Árpád fa a Boldogasszony-kápolna mellett álló tekintélyes méretű kb. 700 éves kocsányos tölgy. A néphit szerint még a kötőféknek a nyoma is látható törzsén, amellyel Árpád fejedelem annak idején a lovát kikötötte. A tölgy kerülete: 720 cm, legnagyobb átmérője: 235 cm, magassága: 14 m.

Kont-fa

A kastélytól délnyugatra mintegy 300 méterre található a Héderváry Kont István emlékét őrző szürke nyárfa. Ezt az emlékhelyet a család, majd a község évszázadokon át megőrizte és ápolta. E helyhez kapcsolódik a kővé vált kenyerek legendája is.

Szent Mihály katolikus templom

Keresztelőkútja vörös márványból készült, főoltárját Zallinger mester készítette, mellékoltárja Nepomuki Szent János nevét őrzi.

Krumplibogár szobor

1997-ben két fiatal művész, Búzás Mihály és Szolnoki József dokumentumfilmet forgattak a győri Mediawave Fesztiválra a kolorádóbogárról. A krumplibogár éppen akkor ötven esztendeje jelent meg Magyarországon, s éppen Héderváron találták meg az elsőt. Másik három fiatal, Maráczy Manuela, Zsédely Teréz és Csáki László elkészítették a krumplibogár bronzszobrát, s vörös márványból faragott talapzaton a községházával szembeni téren állították fel.

Lipóton járva érdemes megtekinteni a Szent Kelemen templomot, amelynek híressége egy Maulbertsch freskó. A Lipótot Darnózselivel összekötő úton romantikus sétát tehetünk a védettnek minősülő vadgesztenye fasor árnyékában.

Bősi erőmű megtekintése dunai sétahajóval
Fedezze fel a Szigetköz és a Csallóköz gyönyörű páratlan panorámáját a dunai komppal sétahajózva.

A Lipóti Termál- és Élményfürdő területén korábban növénytermesztéssel foglalkoztak, majd 1967-ben termálvizet találtak, amit üvegházak fűtésére kezdtek el hasznosítani. 1968-ban nyitották meg a fürdőt, akkor még két medencével, amelyek száma azóta is folyamatosan bővül. A fürdő minden nap nyitva tart, még a téli időszakban is nagy népszerűségnek örvend. A vizet 2004-ben minősítették gyógyvízzé.

A nyugodt, csodálatos természeti környezetben található komplexum két gyógyvizes medencével, úszómedencével, gyermekpancsolókkal, sodrófolyosóval, pezsgőfürdővel, masszázselemekkel teli élménymedencével, egy 1200 m²-es strandmedencével, (melyhez hullámmedence, vízi vidám park, óriás csúszdák kapcsolódnak) és egy külön kis szigeten elhelyezett vízimalom szaunával várja a fürdőzni vágyókat.

A lébényi templom a Héderváry család adományából épült románkori apátsági templom. 1208-ban a Benedek-rendi szerzeteseknek adták az apátságot, innen költöztek ők át Pannonhalmára. Alaprajza keletelt, háromhajós, keresztház nélküli, hajónként egy vonalra helyezett félkörös szentélyekkel záródik. Felépítése bazilikális, átmenő boltozatú, két nyugati toronnyal, kegyúri karzattal, fő- és déli oldalkapuval. A tornyok alsó szintje a templomtérbe kapcsolódott, és csak az északi toronyba utólag beépített lépcső miatt falazták el az egyiknél. Az építészeti stílusra a kicsi lőrésszerű ablakok és a kezdetleges kör alakú rózsaablakok jellemzőek.

Lakói a királyi udvar legfőbb halszállítói voltak, a település a XIII. században alakult halászfaluvá.

Két népi parasztbarokk ház épült a templom közvetlen szomszédságában. A parasztbarokk jellemző motívumai a vakolt vagy festett oromzat, amelyen megtalálható az évszám és a tulajdonos monogramja, esetleg stilizált virágmotívumok is. Kis falfülkét is láthatunk a ház főoldalán, ahol szenteknek szoktak szobrot állítani, szimbolizálva vele vallási hovatartozásukat.

Dunasziget három kisebb településből, Cikolaszigetből, Doborgazszigetből és Sérfenyőszigetből alakult meg 1969-ben. A térségben olyan Duna-mellékágak találhatóak, amelyekben szinte egyáltalán nincs sodrása a víznek, így bátran gyakorolhatja itt mindenki az evezést.

Dunaszigeten járva érdemes felkeresni a 2006-ban megalapult Ökoparkot, amely lehetőséget teremt a szigetközi táj újszerű bemutatására, valamint 2008-ban létesült Dunaszigeti Oktató- és Kutatóközpontot. Tematikus szakvezetős gyalogtúrákkal, hódlessel és kézműves foglalkozásokkal várják az érdeklődőket.

A település jelentős ipari és agrártermeléssel rendelkezett, már a XII. században is létezett, ahol a főutca helyén a Duna medre folyhatott korábban. A község nevezetességei közé tartozik az 1896-ban ültetett millenniumi tölgyfa. A XIX. század elején a Batthyányiak megvásárolták a birtokot. Battyhyányi-Strattmann László a „szegények orvosa” 6 éves koráig élt itt, az ő édesanyja készíttette a szobrát a pestis 100. évfordulójára. 2003-ban Boldoggá avatták. A kastély iskolaként működik, ahol emlékszobát alakítottak ki a tiszteletükre.

1977-ben Csehszlovákia és Magyarország aláírt egy szerződést a Dunai vízlépcső megépítésére, közös tározó teret akartak kialakítani. 1978-ban elkezdődtek a munkálatok, a cél az volt, hogy Nagymaroson létrehozzanak egy erőművet, ami a vízszintet szabályozta volna. Az 1989-es rendszerváltás miatt májusban a nagymarosi építkezést teljesen felfüggesztették. Főként természetvédelmi okokkal magyarázták a munkálatok megállítását, természetvédők úgy gondolták, hogy az ökológiai egyensúly jelentősen megbomlott volna az erőmű hatására. Ennek ellenére a szlovákok folytatták a munkálatokat és eldöntötték a bősi erőmű ideiglenes üzembe helyezését. 1992. október 25-én a szlovák fél elterelte a Dunát Rajka és Szab között, és megépítették a Duna csatornát, melynek következtében a vízjárás teljesen megváltozott a Szigetközben és a főmederben a vízszint jelentősen lecsökkent. 1995-ben kezdték el a fenékküszöböt építeni, hogy a segítségével a vízszintet tudják szabályozni.

Dunakilitin a vízi sportokon kívül a Pogány-kastély golfpályája biztosít a turistáknak sportolási lehetőséget. A pálya 14 hektáros területen fekszik és 9 lyukból áll. A golfozást kedvelőket külön álló klubház várja drinkbárral és öltözőkkel. Igény esetén profi golfoktatók segítségével nyílik lehetőség megismerkedni a sporttal, illetve azt magasabb szinten elsajátítani.

Feketeerdőn járva érdemes ellátogatni Grózer Csaba íjkészítő mesterhez, aki az íjak széles skáláját készíti el óriási szakértelemmel és elhivatott szenvedéllyel.

A város az egykori Moson vármegye központja volt, már a Római Birodalomban Ad Flexum néven létezett. Erzsébet királyné emelte 1354-ben városi rangra, amely 1939-ig két részből állt Mosonból és Magyaróvárból. Miután 1967-ben gyógyvízzé minősítették a termálvizet, 1969-ben nyílt meg a városi termálfürdő, amely nagyon népszerű az egészségtudatos turisták körében.

Mosonmagyaróvár a Lajta és a Mosoni-Duna találkozásánál fekszik, a Lajta több ága is keresztülszeli a várost. A várost azonban nem természeti kincsei, hanem fogászati turizmusa tette ismertté egész Európában. Nagy előny a külföldiek szemében, hogy a beavatkozásokat az otthoni árakhoz képest közel féláron vehetik igénybe, így a nagy keresletnek köszönhetően a fogászati rendelők száma 100 fölé tehető.

A város legrégebbi műemléke az óvári vár. A várárokkal körülvett épülethez boltozott téglahídon és alagútszerű kapuépítményen keresztül juthatunk. A hét gótikus ülőfülke a várőrséget szolgálta. A vár pontos keletkezési ideje nem ismert, de többször is megerősítették az évek során. Mivel kőanyag forrás nem volt a közelben veszedelmes időkben, többször is az épület méreteinek a csökkentésévek növelték véderejét. Alakja is valószínűleg ötszög lehetett, amelyből ma már csak egy szabálytalan négyszög látható. A földszint és az első emelet barokk stílusú, második emeletét 1810-ben emelték a tervezett Felsőbb Gazdasági Tanintézet részére. A vár és várbirtok Habsburg magánbirtokként a tudományt szolgálta Európa első, kisebb megszakításokkal folyamatosan működő agrár-felsőoktatási tanintézeteként, amelynek megalapítása Albert Kázmér herceg nevéhez fűződik. Albert Kázmér célja az volt, hogy az intézményben a birtokain dolgozó mezőgazdászokat képezzenek. A vár bejáratánál áll a Gazdász Egyesület által adományozott két mellszobor, az egyik az alapító Albert Kázmért, a másik az első igazgatót Wittmann Antalt ábrázolja.

A mai Deák tér Magyaróvár egykori piactere, keletről az uradalmi malom és a sörfőzde háromemeletes épülettömbje határolja. A malom a város egyik legrégebbi épülete, amely 1980-ig üzemelt, a sörfőzdét pedig 1937-ben vásárolta meg a Dreher sörgyár, majd zárta be. A térnek a várral szembe néző oldalán áll a Habsburg-ház, árkádos barokk udvara igazán figyelemreméltó. 1920-tól az épületet Habsburg Frigyes főherceg és családja lakta. Ma piarista rendház és iskola működik az épületben. Habsburg Frigyes 1920. és 1936. között lakott az épületben, nagyon barátságos személyként maradt meg a helyiek emlékezetében, aki mindennapi sétája közben a ház előtti padon ülve szívesen társalgott a járókelőkkel. Ennek emlékét őrzi 2006-ban elkészült padon ülő szobra. A Deák tér éke a barokk stílusú domborműves Nepomuki Szent János szobor, amelynek három mellékalakja is van. Nepomuki Szent János Csehország védőszentje, a gyónási titok mártírjaként tartják számon.

A Cselley-ház Mosonmagyaróvár legrégebbi műemlék épülete. Az épület ad otthont a Gyurkovics-gyűjteménynek, amely képzőművészeti és porcelán gyűjteményekből áll. Több mint 160 festményt tartalmaz, köztük olyan festőktől, mint Munkácsy és rippl-Rónai. A Cselley-ház a Hansági Múzeum részeként iparművészeti gyűjteményt is tartogat a látogatók számára, valamint római kőtárjában sírkövek tekinthetőek meg.

A Szent Gotthárd templom értékes építészeti műemlék, nevét egy óbajor szentről kapta. A templom alatti hajóban a Habsburg-kripta található, amely a Habsburg főhercegi ág utolsó tagjainak temetkezési helye volt, hat fülkéből áll. A toronyban négy harang hívja a hívőket istentiszteletre, ezek újnak nevezhető harangok, mivel a korábbiakat a háborúban beolvasztották ágyúkészítés céljából. A templom legdíszesebb része a barokk főoltár korinthoszi oszlopokkal, lantformájú oromzattal, valamint nagyméretű szobrok csoportjával. A nagyoltár három részből áll, a lábazati részből, ahol a szentségtartó található, a Boldogságos Szűz Anya szobra a középső részen helyezkedik el. A felső részen a lant építménye középpontjában Szent Gotthárd szobrával ékesíti az oltárt. A templom aranyozott szószékét domborművekkel és szobrokkal díszítették. A mellékoltárokban Szent István, Szűz Mária, Krisztus, a Három Királyok és Nepomuki Szent János életéből vett jelenteket örökítettek meg.

A mosonmagyaróvári Hansági Múzeum hazánk egyik legrégebbi múzeumai közé tartozik. Első állandó kiállítása 1921-ben nyílt meg. A II. világháborúban sajnos a gyűjtemény jelentős része elpusztult, ennek ellenére a helyiek kezdeményezésére ismét megnyitották. A régészeti gyűjtemény leletanyagát a környező térségben végzett ásatások szolgáltatták, bronzkori kultúrából is került elő emlékanyag, továbbá temetőfeltárásokat is végeztek. A néprajzi gyűjtemény darabjainak száma a harmincas évek munkásságának köszönhetően kezdett növekedni. A múzeumban fellelhetőek a térségre jellemző foglalkozások, mint aranyásás, halászat és vadászat tárgyi emlékei, amit a népi bútorok és lakások használati tárgyainak gyűjteménye egészít ki. A helytörténeti gyűjtemény adományozók révén gyarapodott, a céhes tárgyak alkották a legszebb csoportot.

FUTURA

A FUTURA 2012. augusztus 17-én nyitotta meg kapuit Mosonmagyaróvár legújabb attrakciójaként. A közel 300 éves volt magtár épületben egy olyan interaktív természettudományi élményközpont jött létre, ahol a látogatók közelebbről megismerkedhetnek a természettudományokkal, méghozzá a 4 természeti elem, vagyis a víz, a levegő, föld és tűz segítségével. A múlt hangulatát idézik az évszázados gerendák, az eredeti falak, az egykori futurás berendezések. A Futura rendkívül izgalmas, élményekkel teli kiállításai játékos formában ismeretszerzésre hívják a kicsiket és nagyokat egyaránt.

Földszint - A Víz

Az épület alsó szintje a helyszínhez legszorosabban kötődő természeti elemet, a vizet mutatja be. Az itt kialakított "játszótér" számtalan izgalmas elemnek ad otthont, ahol maga a víz és a hozzá kapcsolódó tárgyak szemléltetik a víz különféle tulajdonságait. Mindez egy felépített domborzati modellbe ágyazva látható: hegy, gleccser, folyóvölgyek, tavak, hajózó csatornák és a tenger is élethűen idéződik meg a Futurában. 

Első emelet - A Föld

Az emeleten a földhöz kapcsolódó különböző fizikai jelenségek és a Szigetköz természeti környezete ismerhető meg játékos formában. A kiállítási elemek rendkívül látványos módon szemléltetik többek között a fizikából jól ismert energia-megmaradás törvényét, a gravitációs erőt és a tehetetlenségi erőt.

Második emelet - A Levegő

Ezen az emeleten a levegőről és a hozzá kapcsolódó jelenségekről tudhatnak meg érdekes információkat a látogatók. A szél természetformáló munkáját a homoksivatag mutatja be, ahol megfigyelheted a homokdombok vándorlását, illetve homokgerincek és lavinák kialakulását.

Tetőtér - A Tűz

A tűz szintjén a Naphoz kacsolódó kísérletek végezhetőek és tekinthetőek meg. A tetőtérbe érve a Sötétszoba tárul a látogatók szeme elé, ahol lehetőség nyílik a fények és színek furcsa játékainak megtapasztalására.

Szigetköz Kalandpark

A kalandpark üzemeltetője egy olyan profi csapat, melynek egyik tagja, Heincz Gábor már több magyarországi kalandpark építésében, kialakításában vett részt, illetve éveken keresztül egy nyugat-magyarországi kalandpark üzemeltetője volt.  Társa, a motoros Varga Ákos, aki kitartását, extrém programok iránti szerelmét többek között a Dakar Rally kétszeres teljesítésével is bizonyította.

Céljuk, hogy az aktív pihenés kedvelőinek egy újabb kikapcsolódási lehetőséget, kalandokat nyújtsanak, ezzel is gazdagítva Szigetköz és Mosonmagyaróvár egyébként is gazdag turisztikai kínálatát.

A Rudolf-liget egy részén, kb. 1,5 hektáros területen egy 60 akadályos drótkötélpályát alakítottak ki, melyek különböző magasságokban, különböző nehézségi fokaikkal minden korosztálynak tökéletes szórakozást kínálnak. A bébi-pályáktól kezdve a gyerek-, és a különböző nehézségi szintű felnőtt-pályák mellett a Mosoni-Dunán átívelő csúszópálya, a mászófal és trambulin színesítik kínálatukat.

A kalandpark szezonális tart nyitva.
 

A város (neve latinul Arrabona) fontos gazdasági, ipari, vallási, oktatási, kulturális és sportközpont. A Bécs–Pozsony–Budapest innovatív tengelyen fekszik, kiváló közlekedési adottságokkal rendelkezik, az ország egyik legdinamikusabban fejlődő városa. Magyarország műemlékekben harmadik leggazdagabb városa, a barokk belváros rekonstrukciójának elismeréséül elnyerte a műemlékvédelem Európa-díját.

Győr műemlékekben a harmadik leggazdagabb város Magyarországon. A Bécs és Budapest között félúton, szelíd környezetben fekvő patinás, sokszínű városban építészeti, kulturális és természeti értékek sora ötvöződik egymással. A város a turistáknak a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót.

A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezer éves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.

Győr fesztiválváros, ahol a művészetek barátai, az igényes kikapcsolódásra vágyók egész évben vonzó programokra lelhetnek.

A várost a folyóvizek mentén körbeöleli a természet. A pihenni, felüdülni vágyókat ide csalogatja a különleges összetételű gyógyvíz, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság Magyarország egyik kiemelkedő történelmi emlékhelye, egyházi és művészettörténeti központja. A fő látnivaló, az „ezeréves apátság” nemcsak építészeti jelentőséggel bír, hanem sokoldalú kiállításaival és gyűjteményeivel kultúrtörténeti emlékeket tár a látogató elé.

Az apátság építését István apja, Géza fejedelem kezdte meg. Az épületegyüttes részei: bazilika és altemplom, a Porta Speciosa és a kerengő, a könyvtár, a barokk ebédlő. Érdemes megtekinteni a Millenniumi Emlékművet, a Boldogasszony-kápolnát, az Arborétumot és gyógynövénykertet, valamint a különböző gyűjteményeket.

A monostor épületei különböző korok üzenetét őrzik, együttesükben mégis a sokféleségben megvalósuló egység fogalmazódik meg. Az itt látható tárgyi emlékeknek és gazdag kulturális örökségnek az adja sajátos szépségét, hogy egy élő szerzetesközösség mindmáig eredeti rendeltetésüknek megfelelően használja őket. Éppen ezért a monostor sokak számára nyitott épületében mindig vannak olyan helyek, ahová csak a közösség tagjai léphetnek be. Itt végső soron minden azt szolgálja, hogy az a szerzetesi életforma, amely — Szent Benedek nyomán — másfél évezrede fennáll, továbbra is a csendből és az imádságból táplálkozhassék, a szerzetes pedig egyre inkább önmagává és az emberek testvérévé váljék.

A szerzetesek gyógyteákat, levendulakészítményeket, kiváló minőségű borokat, likőröket, csokoládékat, borecetet továbbá kozmetikumokat is készítenek és értékesítenek.